A most elkészült előadás előtt az igazgató köszöntőjében elmondta:15 évvel ezelőtt Sopron is csatlakozott a kezdeményezéshez, most ismét született egy ilyen előadás. Kiemelte, megmérettetés, kihívás, beavatás a magyar kultúrába az, hogy egy nagy alkotó ember nagy gondolatait tolmácsolhatják a diákok a maguk nyelvén, bátran, az európai kultúrkörbe tartozóan. Reméli, a fiatalok, ami élményt kapnak, megélnek, elviszik majd magukkal.  
Savanyu Gergely, a soproni teátrum színművész volt a házigazdája a rendezvénynek, akitől megtudták a nézők: minden iskola más stílusban adta elő az író műveiből készült színeket. Akadt olyan, ami a drámai szituációt helyezte középpontba, vagy az író sorait értelmezte prózai fordításba. Találkozott a közönség mozgásszínházi eszközökkel, vagy tánc elemekkel.

A keddi előadás zsűri, illetve ahogy a rendezvényen hívták őket, úgynevezett „igazlátók” előtt zajlott. Ennek tagjai: Tóth Éva, kulturális tanácsnok, Sass László, az önkormányzat kulturális és oktatási bizottságának az elnöke, és Kiss József igazgató voltak. 

A rendhagyó előadásban a madáchi Tragédiából  a soproni Széchenyi István Gimnázium a IV. színt – Egyiptomot, a Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium az V. színt – Athént, a kőszegi Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola a VII. színt – Bizáncot, a Beledi Általános Iskola VIII. és X. színt – Prágát, a soproni Vas- és Villamosipari Technikum a XI. színt – Londont és a szintén soproni Petőfi Általános Iskola a XII. színt – A falansztert mutatta be.
A közönség valóban változatos színházi nyelvű jeleneteket látott, ahol jól megfért a népzene, a rap, a néptánc, a versenytánc, mély tartalmú drámai képek, erőteljes, dinamikus alakítások, a humort sem nélkülöző helyzetek, a mára reflektáló, üzenő rendezői gondolatok. Egyszerre bukkantak fel a színházi formanyelv szabad világában mindezek, legyen szó díszletről vagy jelmezről, párbeszédekből, akár álmokról. Így a közönség a sok ötlet közben valóban színesen, sokoldalúan mélyedhetett el abban, miként is él Madách Imre és örök műve ma az Ádámok és Évák ünnepe keretében a diákságban a soproni színpadon.    

Az „igazlátó” zsűri minden csoportot köszöntött, értékelt. Külön kiemelte felkészítő tanárok munkáját. Mert nélkülük nem sikerülhetett volna ez az előadás. A soproni teátrum pedig szakmai segítséget nyújtott az oktatási intézményeknek. 

A soproni Vas-és Villamosipari Technikum csoportját Papp Attila színművész, a Széchenyi István Gimnázium 10. osztályosait Molnár Anikó és Rudolf Teréz Lilla művészek mentorálták, a Szent Orsolya Gimnázium középiskolás tanulói Szőcs Erika színművésszel készültek. A Petőfi Általános Iskola nyolcadikosai a tánc formanyelvén dolgozták fel a jelenetüket, őket Németh Ervin látta el jó tanácsokkal, csakúgy, mint a kőszegi Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola hetedik osztályosait is, a Beledi Általános Iskola pedig Marosszéki Tamás színművész segítségével dolgozott. 
Kiss József két csapatról mondta el a gondolatait. A Széchenyi István Gimnázium jelenetéről úgy fogalmazott, élvezetes volt számára. Megragadta, hogy milyen szépen, tisztán beszéltek. Az erőteljes, mögöttes gondolatok, indulatok éltek, energikusan hatottak. Szépen komponált képekkel dolgoztak, erőteljes alakításokkal. Az is örömet jelentett számára, mindenki megmutathatta magát és a zenekar is szépen dolgozott.    
A Beledi Általános Iskola VIII. és X. színt – Prágát vitte színre. Róluk azt mondta az igazgató: élvezte a játékot, inspirálóan hatott rá, remek ötleteket látott. Jelen volt a színpadon az életkornak megfelelő báj, vidámság, igazi színházat produkált a csapat. A rap kiváló, magával ragadó ötletnek bizonyult – nem véletlen jött a nyílt színi taps. Számára nagy hatást adott, amit látott. 

Tóth Éva nagyon örült annak, a magyar irodalom örömeként Madách Imre műve ismét elhangzott. Úgy vélte, az, hogy diákság fáradságot nem kímélve most megteremtette azt az erőteret, ami szép, jó, az mind a színháznak az értékadó küldetése, és mind megjelenhetett itt ma este. 
A Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium jelenete nagyon tetszett neki. Kiemelte, hogy hatásossá vált a dinamikus kezdés, ami nem vesztett erejéből, mert jól felépített belső ritmusa volt. Az életképek a fenntartható feszültségben éltek, mintha az író álmodta volna meg azokat. Jól megkoreografált volt a jelenet. Az egész légköre olyan esztétikai élményt nyújtott, a tömegek mozgatásában, látványban, ő holnap is visszajön.
A másik jelenet, amit értékelt, a soproni Vas- és Villamosipari Technikum a XI. színe – London volt. Ahogy fogalmazott, óriási élményt adott számára. A jelen eszközeivel, jelmezeivel, eszközrendszerével, kellékeivel, modorával, gesztusaival állították színpadra színt, s nagyon hatott. Az összhang teljesnek bizonyult, a színpad betöltése tökéletes volt, a jelrendszerek értelmezhetősége zseniálisnak tűnt. Madách közérthetősége, időszerű, korszerű lett. Üzenet a mának a mai fiataloktól. 

Sass László a kőszegi Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola értékelését azzal kezdte, nehéz különbséget tenni, ha teljesen más korcsoportok lépnek színpadra. Ő tudja, hiszen 15 évvel ezelőtt részt vett ilyen próbafolyamatban. Vagány megoldásokat látott most, jók voltak a ruha jelzések, világosan értelmezhetőek, élőképek, pillanatképek, a kimerevített helyzetek nagyon hatásosan éltek. Akárcsak a körtánc. Ő gratulált ehhez nagyon.  
A soproni Petőfi Általános Iskola a XII. színt – A falansztert mutatta be. Sass László úgy kezdte, nem volt könnyű helyzetben. Szerinte célszerű úgy elmenni színházba, hogy az ember elolvassa akár művet, vagy tudja, miről szól. Lenyűgözte a csoport, elképesztő volt, amit csináltak, meg a felkészítők is tudnak. Hozzátette, a mai színházi életben nem szokatlan a bármilyen fajta kísérletezés, értelmezés, s az így képes is hatni. Őt felvidította a koreográfia, a nyelvezet. Amihez értett igazán a csapat, ami illik hozzá, azt látta a színpadon. A Falanszter összes gondolata, akár lehangoló mivoltát szerinte semlegesítette a befejezés, amiből optimizmus áradt, mert a mozgásból kijött: ha nem is hangzott el: „Ember: küzdj és bízva bízzál!”

https://www.soproniszinhaz.hu/hu/hirek/2416-madach-is-tapsolt-volna.html (forrás)