1900. | Városunk köztörvényhatósági bizottsága 1900. október 25-én tartott közgyűlésen egyhangúlag elhatározta, hogy Sopronban egy négyosztályos polgári fiúiskolának állami költségű felállítását kérelmezi a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. |
1903. | Január 29-én újra felterjesztették Dr. Töpler Kálmán polgármester kezdeményezésére a „magas kormányhoz” — egyszersmind kijelentették, hogy a város lakossága anyagi erejének megfelő áldozatot vállal. Május 23-án megtekintettek több épületet, köztük a Halász-laktanyát, de a polgári iskola elhelyezésére egyet sem találtak alkalmasnak.Augusztus 11-én a kormány közölte a várossal, milyen feltételek mellett hajlandó az iskolát felállítani. |
1904. | Június 29-én miniszteri tanácsos tárgyalt Sopronban az iskola felépítéséről.A megállapodás a következő volt:
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1904. július 29-én kelt határozatával elrendelte 1904. szeptember havában az iskola megnyitását. |
1905. | A második tanévet a városi hatóság által felajánlott ideiglenes helyiségekben a megüresedett fövényvermi laktanyában kezdték 187 növendékkel. Négy osztály, igazgatói iroda, tanári szoba és szertár részére biztosítottak helyet.A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek 1905. március 31-én kelt rendeletével Steinhardt Antal budapesti építészt bíztak meg a tervezéssel, aki a helyszín megtekintése után még ugyanazon év júniusának végén benyújtotta a tervet és a költségvetést. Ezek jóváhagyása az 1905. augusztus 24-i miniszteri rendelettel történt, ezt követően szeptember 12-én kiírták a pályázatokat az összes munkára. A megtartott versenytárgyaláskor a következő vállalkozókat bízták meg a munkálatok elvégzésével:
Júliusban kiköltözött a katonaság a laktanyából. A bontás 1905. októbertől karácsonyig tartott. |
1906. | Az építkezés 1906. március 6-án kezdődött. Az emeletes épület impozáns volt a környezethez képest. Egyvonalban a Halász utcában 43,5 métert, oldalt 96 métert foglalt le rácsos kerítésével. Az egész terület 4424 m2 volt. Ebből az épület 1112 négyzetmétert foglalt el, a többi megoszlott külső és belső rész szerint. Körül a kerítésen belül 4, illetve 6 méter szélességben, hátul meg a domboldalban 1167 m2-nyi területet szántak kertészeti célokra.A városi építési bizottsága november 22-én felülvizsgálta az új épületet, és megadta a használati engedélyt. A beköltözés november 29-én és 30-án történt. |
1907. | A Halász utcai kapuzat felett helyezték el a Petőfi emléktáblát, Lukácsy Lajos művét, melyet március 15-én fényes ünnepségek keretében lepleztek le. |
1913. | Az 1913/14-es tanévben napközit szerveztek a nem Sopronban lakó tanulók részére, akik a délutánt a vonatuk indulásáig tanár felügyelete alatt töltötték. (A szegény sorsúak ingyen látogatták, a jómódúak havonként 1 K-t, illetve 50 fillért fizettek.) |
1914. | A világháború kitörése idején az iskolát lefoglalták katonai beszállásolásra.A földszinten a katonák helyezkedtek el, az emeleten tovább folyt a tanítás. Szeptember 17-én tartalékkórháznak foglalták le, csak 3 tanterem használatát engedélyezték. Az osztályok egy része délelőtt, a másik csoport délután járt iskolába. A háború alatt több tanár katonai szolgálatot teljesített. Az iskolaigazgató, mivel a helyettesítést nem tudta megoldani, egyes tantárgyak tanítását beszűntette. |
1916. | A beszállásolt katonaság április végén kiköltözött az épületből, s május elején az összes helyiséget visszakapta az iskola. |
1921. | Megindult a cserkészet szervezése. Iskolánk épülete megjelenik füzetborítón. |
1922. | Petőfi Sándor 100. születésnapját ünnepelte az iskola. Ezen alkalomból vette fel intézményünk a Magyar Királyi Állami Petőfi Sándor Polgári Fiúiskola nevet. Jutalmazásra Sopron Szabad Királyi Város polgármestere közgyűlési határozat alapján Petőfi Sándor költeményeinek 6 példányát küldte meg a növendékek számára. |
1923. | A Petőfi Sándorról elnevezett önképzőkör október 2-án alakult meg. Az önképzőkör rendes tagjai az intézet III. és IV. osztályos tanulói voltak, rendkívüli tagjai pedig a tantestület által az I-II. osztályból kijelölt, erre érdemes tanulók. Tekintettel a növendékek nagy számára a kör tagjait A és B csoportra osztották, akik hetenként felváltva jöttek össze Fazakas Sándor tanár elnökletével. |
1925. | Január 20-án alakult meg a „Soproni M. Kir. Áll. Petőfi Sándor Polgári Fiúiskola Sportköre” három szakosztállyal: torna, atlétika és játék. |
1926. | Az ifjúság részére minden iskolai évben 6, legfeljebb 8 kötelező filmelőadást tartottak, mely előadások a földrajzi, néprajzi és természetrajzi oktatást támogatták. Ezen előadások részben az értelmi képzést segítették, részben az utazást pótolták. |
1927. | A gyorsírást, mint rendkívüli tárgyat az erre önként jelentkező III. és IV. osztályos tanulóknak tanították. |
1928. | Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület alakult. Az Ifjúsági Sport működő szakosztályai: játék, torna, atlétika, úszás, korcsolyázás és turisztika. Intézetünknek már volt tornaterme, 155,76 m² padozata linóleummal borított. Udvara játékra nem igen alkalmas. Bár területe 1294 m2, de befásított és a beugró részek leszámításával csak 483 m2 szabad terület maradt. Külön játszóterünk nem volt. Városunkban 3 uszoda működött, amelyeket sűrűn kerestek fel tanulóink. A tél folyamán három korcsolyapályán gyakorolhattak diákjaink. |
1936. | Rendelet írta elő, hogy mindkét nembeli iskolai tanuló pajzs alakú megfelelő címerrel ellátott diáksapkát viseljen az egész iskolai év folyamán az iskolában és az utcán. |
1939. | A fölvett tanulói létszám megkövetelte, hogy több I. osztály induljon. A túlzsúfolt iskola szűknek bizonyult. Befogadó képességén úgy segítettek, hogy 1940-ben az igazgatói lakást két tanteremre és iskolaorvosi rendelőre alakították át. Ezzel elérte az épület befogadó képességének határát. Az emelkedő létszám új tanterem megnyitását tette szükségessé, a kézimunkatermet a pincébe helyezték el. |
1943. | Légoltalmi terv készült. |
1944. | A német katonai alakulat szeptember 7-ig raktárnak használta az iskolai épületet, majd kórházat működtetett. A diákoknak a tanítás szeptember 12-én kezdődött, de más intézmény adott helyet: az áll. polgári leányiskola és az evangélikus tanítóképző.A királyi főigazgatóság rendelete az oktatás ideiglenes szüneteltetéséről intézkedett október 25-én. A tanulókkal az érintkezést fönntartották: a helybeliek hetenként egyszer leckefeladásra bejöttek a gyakorló elemi iskola helyiségébe. A vidéki tanulókat október 28-án bocsátották haza egyhavi tanulási anyaggal. A további anyagot körlevélben jelölték ki. Decemberben a riadók olyan sűrűn követték egymást, hogy teljesen beszűntették a tanulók oktatását. Az első bombázás december 6-án érte Sopront, amit több is követett. Az iskolának ablakait, tetőzetét pusztította el a légnyomás, az épület telitalálatot nem kapott. A német kórház március 29-én hagyta el az iskolát, a taneszközök nagy részét magával vitte. Az orosz csapatok április 1-jén vonultak be Sopronba. Április 3-án vöröskeresztes kórház foglalta le az épületet, május 22-én rabkórház, május 25-én hadifogolykórház költözött be, melyet június 4-én az orosz kórház követett. Ekkor az igazgatói irodát is ki kellett üríteni, az iskola a pincébe költözött le. Június 10-én az orosz alakulat mosodája vette igénybe az épületet. Május 5-én a tanítást újra megkezdték. Mivel csak 4 helyiséget tudtak biztosítani, évfolyamonként a három-három párhuzamos osztályt egy osztállyá vonták össze. A vidéki tanulók nem jöttek vissza. Az I-II. osztályok az evangélikus óvodába, a III. osztály a Voss-féle árvaházba, a rk. óvodába jártak. Az önképzőkör, a diákkaptár, az énekkar és a sportkör megalakult, de a gyakori riadók, a bombázások és a csonka tanév miatt nem működtek. Kimaradt 17, meghalt 5 tanuló. |
1945. | Intézményünk az 1945/46-os tanévben Polgári Fiúiskola és Általános Fiúiskolaként kezdte meg működését.Szeptember 10-én akarták a tanítást megkezdeni, mivel azonban az orosz katonaság iskolánkat nem ürítette ki, máshol pedig tantermet biztosítani nem tudtak, kénytelenek voltak a tanítás megkezdését a bizonytalan időre elhalasztani. Október 1-jén a Szt. Mihály elemi iskola négy tantermében kezdték meg a rendes tanítást úgy, hogy az A osztályok (vidékiek) délelőtt, a B osztályok (helybeliek) délután jöttek be az iskolába. Október 8-án az orosz mosoda elhagyta iskolánkat, s így október 16-án a B osztályokkal saját épületünkben áttérhettek a délelőtti tanításra. Az A osztályok még a Szt. Mihály iskolában maradtak október 22-ig. A kevés tüzelő miatt a II-III-IV. évfolyamon a három-három párhuzamos osztályt kettő-kettőre vonták össze. Így maradt az 1945/46-os tanév végéig. |
1946. | Május 9-én megemlékezés a háború befejezésének első évfordulójáról. |
1947. | A tanítás a rendelkezéseknek megfelelően szeptember 16-án kezdődött. A polgári iskola IV. évfolyama mellett a Halász utcai épületben elhelyezett 1. számú általános fiúiskola alsó és felső tagozattal, tehát I. osztálytól VII. osztályig működött; a Liszt Ferenc utcai állami fiúgimnázium épületében lévő 2. számú általános fiúiskolánál csak a felső tagozat, vagyis az V-VII. osztályt lehetett megnyitni. A két iskola közös igazgatás alatt állt egy-egy helyettes igazgatóval és a közös nevelői testülettel.Rendelet alapján két gyógypedagógiai osztály is létesült. A két osztály ideiglenesen a Szt. István római katolikus népiskola épületében nyert elhelyezést. Megalakult az úttörőcsapat 110 taggal. A csapat vezetésével Makóy János tanítót, helyetteséül Szigethy Dezső tanárt bízták meg. Az Országos Úttörő Központ engedélyével csapatunk az „502. sz. Petőfi Sándor Úttörő Csapat” elnevezést kapta. A csapat otthonául iskolánk igazgatója a volt cserkészotthont engedte át. Szülői Munkaközösség megalakulása 1947. október 13-án, elnöke Tóth Béla szülő. A munkaközösség célkitűzése volt:
1947/48-as tanév végén végleg megszűnt a polgári iskola, iskolánk teljes egészében általános iskola lett. |
1948. | Május 6-án iskolai ünnepély keretében úttörőink először mutatkoztak be a nagyközönségnek; avatásuk június 6-án volt. A rendes tanítás szeptember 6-án kezdődött. A Halász utcai épületben 8 osztály (I. osztálytól VIII. osztályig), a Jégverem utcai épületben 4 osztály (I. osztálytól IV. osztályig) működött. |
1949. | Megszűnt a német nyelv tanítása, helyébe az orosz lépett. |
1956. | Az október 23-át követő rendkívüli állapot következtében le nem zárt első negyedév és egy több-kevesebb megszakítással folytatott alig 19 napot magába foglaló második negyedév után érkezett el a félévi értekezlet napja.Szinte legyőzhetetlen nehézségek elé állította a nevelőtestület tagjait az a tény, hogy a történelmi alakulás folytán beállott hosszú tanítási szünet miatt alig két heti munka mellett kellett a tanulók elbírálását elvégezni. Igyekeztek, amennyire lehetett, reális követelményeket támasztani tanítványaikkal szemben. |
1966. | Az október 23-át követő rendkívüli állapot következtében le nem zárt első negyedév és egy több-kevesebb megszakítással folytatott alig 19 napot magába foglaló második negyedév után érkezett el a félévi értekezlet napja.Szinte legyőzhetetlen nehézségek elé állította a nevelőtestület tagjait az a tény, hogy a történelmi alakulás folytán beállott hosszú tanítási szünet miatt alig két heti munka mellett kellett a tanulók elbírálását elvégezni. Igyekeztek, amennyire lehetett, reális követelményeket támasztani tanítványaikkal szemben. |
1966. | Az iskola bővítésére került sor. |
1969. | Ebben az évben a Halász utcai felső tagozatos iskolánk udvari szárnyához sikerült egy hat tantermes bővítést megvalósítani városi erőből. Ezzel a fövényvermi régi épületből korszerű új osztálytermekbe költözhettek át tanulóink. |
1970. | Tantestületünk a tantermi felszerelések és pedagógiai ismereteik gyarapításával egy úgynevezett szaktantermi új oktatási forma átvételére, kiépítésére vállalkozott.Az új lehetőségek a tanárokat újabb és újabb korszerű, változatos módszerek alkalmazására ösztönözték. A lelkes, kezdeményező mindennapi munka nehézségeként jelentkezett a téli hideg hónapokban a korszerűtlen, elavult kályhafűtés. A központi fűtésről csak álmodoztak, amikor a folyosókon a hőmérséklet 0ºC alá esett, és az ünnepek utáni első tanítási napokon hideg termek fogadták tanulóinkat. Az alsó tagozat felé is kiterjesztették a szaktermi oktatást a helyileg készített berendezésekkel. Így vette kezdetét iskolánkban a szakmai munkát intenzíven fejlesztő s a kor igényeinek megfelelő, eredményesebb oktató-nevelő munka. |
1971. | A városban elsőként a szaktantermi oktatásra való áttérésünkkel vette kezdetét az önként vállalt intenzív szakmai korszerűsítési munkafolyamat.Csakhamar a nyilvánosság érdeklődését is kiváltotta kezdeményezésünk. Sorra jelentkeztek iskolai vezetők, tantestületi és szakmai közösségek iskolalátogatási igényükkel. Iskolánk szívesen adott lehetőséget és állt az érdeklődők rendelkezésére nyitottságával. Első lépcsőben a felső tagozat osztálytermeit kezdték átszervezni szaktantermi oktatásra. |
1973. | A leghívebben, az akkori igazgató, Főző Jenő feljegyzéseiből tájékozódhatunk a folyamatról:„A teljesen újszerű tárgyi környezet és a munkahelyekre telepített berendezések, új oktatási stílust, módszert és eljárást, gyakorlatot indítottak el. Az órákon történő szaktárgyi ismeretanyagok sokoldalúbb feldolgozása célként állt előttünk. Beszereztük és kiviteleztük a szaktárgyi osztálytermeinkhez igazodó sajátos felszereléseket. E munkában a tantestület minden tagja egy emberként lelkesen részt vállalt. Saját anyagi forrásból biztosítottuk a szükséges audio-vizuális eszközöket, gépeket, írásvetítőket, diavetítőket, filmeket, lemezjátszókat, TV-ket, később számítógépeket, és egyes termekhez a videóhálózatot könyvtárosunk működtetésével, és biztosítottuk a szaktantermek szakkönyvellá-tottságát. Hozzárendeltük az általunk készített legkülönbözőbb ismerethordozó, oktató, szemléltető anyagokat, tárgyakat, gyűjteményeket. Az azonnali, kézközeli tanórai munkahelyzetekbe való elhelyezésük, telepítésük új feladatként jelentkezett. Ezért minden osztályba a tanári asztal mögötti falterület elé egy méteres területleválasztással saját tervezésű és kivitelezésű, úgynevezett audio-vizuális falrendszer került beépítésre. Ezen biztosítottuk a kinyitható, s így kétszeresére növelhető táblafelületet, gépek elhelyezését, vetítőfelületet, polcokat, forgatható tablótartókat, vitrineket, szekrényrészeket. Kialakulhatott egy keskeny területű, de nagyon hasznos kis osztályszertár, további lehetőséget adva egyéb ismerethordozók, térképek, szemléltetőeszközök elhelyezésére, tárolására. Megszűntettük a „segédeszközök órákra cipelése” gondját. Ezen túl még újabb helyi készítésű felszerelések kerültek beállításra a tantermek szabad területeire. Pl. fémtáblákon álló forgatható kistábla-együttesek, melyek üvegezett lapjai alá kerülhettek rendszeres cserélhető lehetőséggel a különböző ismereteket tartalmazó írások, rajzos feladványok, tananyagrész-feldolgozások, amelyek az óraközi szünetekben az érdeklődő tanulók ismereteinek elmélyítését is segítették. A falakra még különböző méretű üvegezett tablótartók kerültek, további ismeretnyújtás bővítésére cserélhető lapokkal, és különböző képanyagok, képzőművészeti másolatok gyönyörködtető látványával. A megteremtett igen jó szakmai munkafeltételek a színesebb, derűsebb légkörű órákat, a művelődési igények felkeltését és a különböző képességek kibontakozását segítették.” |
1974. | Iskolánk körzete bővült a sopronkőhidai intézmény hozzánk csatolásával. A 4. osztályt elvégzők felső tagozatosként bejáróink lettek. |
1976. | A folyamatos sikeres felső tagozatos munkát váratlan esemény zavarta meg. Kiderült, hogy az iskolánk fagerendás födémszerkezete a háborús következmények és beázások miatt életveszélyessé vált, s a beszakadásoktól kellett tartaniuk. Statikus felmérések után az osztálytermeket alá kellet dúcoltatni, sőt 6 tantermet be is zártak. E körülmény nem volt kedvező a mindennapi munkában a tanév folyamán. |
1977. | A Városi Tanács döntése alapján erre a tanévre elkészült felújítási műszaki dokumentációval elkezdődhetett a szükségessé vált födémcsere, ami a tanév illetve a nyár végére be is fejeződött. Ez idő alatt az egész tanév idejére az osztályoknak az Orsolya Téri Általános Iskola adott helyet különálló épületszárnyában. Nehézséget jelentett a bejáró 77 tanuló helyzete. |
1978. | A tanévet már a felújított épületben folytathatták tanulóink. |
1984. | Intézményünk bővült Balf község alsó tagozatos iskolájával és a felső tagozatos bejáró tanulókkal. Ezzel mind személyi, mind tárgyi körülményeinkben újabb feladatok jelentkeztek. Fakultációk bevezetése: háztartástan, számítástechnika, matematika, német, magyar, műszaki rajz, gépvezető. Az iskolában működő 197. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat kiemelkedő tevékenységéért elnyerte a KISZ KB Vörös Selyemzászlaját. |
1988. | Az ötnapos munkahét bevezetése. |
1989. | A német, mint második idegen nyelv helyzete: Első osztályban tanfolyam keretében egy csoportban oktatták. Második osztályban órarend szerint két csoportban, harmadik osztályban három csoportban, negyedik osztályban két csoportban. Ötödik, hatodik osztályban tanfolyam keretében egy csoportban. Hetedik és nyolcadik osztályban fakultáció keretében folytatódott az oktatás.Az év során foglalkoztak a környezetvédelemmel és az egészségvédelemmel. E cél érdekében vezették be a mindennapos testnevelést az alsó tagozatban, rendbe tették a szülők és tanulók, valamint a tanárok társadalmi munkával az iskolaudvarunkat. Zöld növényekkel oldották fel a betonrengeteg egyhangúságát. Megoldották az évek óta problémát okozó alsó tagozatos tanulók sportolási lehetőségét. Létrehoztak egy tornaszobát, ahol az alsó tagozatos testnevelési órák zajlottak. A tornatermünkben kicserélték a balesetveszélyes PVC-t parkettára. Első alkalommal szerveztük meg a háromnapos Petőfi Napok rendezvénysorozatot. Bevezetésre került a komplex művészeti nevelés–oktatás erdei iskola jellegű formában az 5. és a 6. évfolyam egy-egy osztályában. Ebben az évben került sor a diákönkormányzat újjászervezésére, működési rendjének és jogkörének kidolgozására. Elkészült és a nevelőtestület által elfogadásra került az iskolafejlesztési koncepciója. |
1992. | Beindult a gépírás és gyorsírás szakma oktatása.Megtörtént a gépterem kialakítása. Megváltozott az iskola neve: Petőfi Sándor Általános Iskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola. Bevezetésre került az alternatív testnevelés tanterv az első osztályban. A tanulók heti terhelését nem növelve megemelkedett a testnevelésórák száma, megkezdődött a néptánc oktatása. A technika és rajz oktatása komplex formában történt. Kidolgozásra került a belső szakmai továbbképzési rendszer. |
1993. | Szülők és pedagógusok létrehozták a Szivárvány Iskolafejlesztési Alapítványt.Megalakult az iskolaszék. |
1994. | A nevelési munkaközösség nyílt napján bemutatkozott a „Hátrányos helyzetűekért…” innovációs munkacsoport. A nevelőtestület a projekt megismerése után a programot elfogadta, később „Adj esélyt magadnak!” elnevezéssel beépült a nevelési programba.Az ötödik évfolyamon személyiségmegismerő és -fejlesztő tábor szervezésére került sor. |
1995. | Megkezdtük (1995/96) a Nemzeti alaptantervre épülő helyi, iskolai dokumentumok: a pedagógiai program, a helyi tanterv és a tantárgyi programokkészítését. Az alsó tagozatban a 1995/1996-os tanévtől fejlesztő pedagógus foglalkoztatására került sor.Első ízben történt iskolai szinten sítábor szervezése. |
1996. | Iskolánkban fűtéskorszerűsítésre, WC-k, öltözők kialakítására került sor. A tetőtérben könyvtár, német szaktanterem, galéria kezdte meg működését.Megszűnt az oktatás — az iskolához tarozó — Jégvermi épületben. Beindult a számítógépes matematikaoktatás. A Szivárvány Iskolafejlesztési Alapítvány iskolai díjakat alapított. Iskolánk rendezte a Petőfi Sándor nevét viselő iskolák országos találkozóját. Felhívásunkra az ország 42 „Petőfi iskolája” közül 19-en vettek részt. |
1997. | Elkészítettük az iskola öndiagnózisát.A Soros Alapítvány által kiírt „Önfejlesztő iskolák” című pályázaton sikeresen szerepeltünk, és sok segítséget kaptunk a pedagógiai program elkészítéséhez. |
1998. | Elkészültek a helyi tanterv makro– és mikrotervei a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány támogatásával.A pedagógiai program hatályba lépésének ideje: 1998. szeptember 1. Megtörtént a helyi tanterv bevezetése az első és hetedik évfolyamon. Megszűnt a gépírás és gyorsírás oktatása. Az iskola új neve: Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola |
1999. | Önkéntes vizsgákat szerveztünk a fejlesztő (5-6. évfolyam) és orientáló (7-8. évfolyam) szakaszban. Változott az oktatás térszerkezete, csak a 7-8. évfolyamon maradt a szaktantermi oktatás. |
2000. | Intézményünk pedagógusai az ezredfordulóval kapcsolatos programokatszerveztek: „Fecskefészek” játszótér átadása, képzőművészeti kiállítás, kulturális bemutató. A millennium és az olimpia jegyében témanapok bevezetésére került sor. |
2001. | A kerettantervek megjelenésével megtörtént a pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása, a helyi tantervek korrekciója. A szakoktatás kikerült a programból, az iskola „új-régi” neve: Petőfi Sándor Általános Iskola. A módosított helyi tanterv tantárgyi tantervei bevezetésre kerültek az első és ötödik évfolyamon. Megtörtént a tanulás tanítása projekt bevezetésének kipróbálása a Győr-Moson-Sopron Megye Közoktatási Közalapítványának támogatásával. Tantárgyi eredményesség- (matematika, magyar) és tanulási képességmérés történt az első, negyedik és nyolcadik évfolyamon a Magyar Gallup Intézet támogatásával. A Comeninus 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program első intézményi modelljének bevezetése, a partnerközpontú működés kialakítása kezdődött meg. A Balfon működő tagiskolánk önálló intézménnyé alakult. |
2002. | Folytatódott a partnerközpontú működés kialakítása, a nevelőtestület által meghatározott minőségi célok megvalósítása. A minőségi célok megvalósítására két minőségi kör alakult. |
2003. | A költségvetési törvény csökkentette a tanulók heti óraszámát, ami alapján a helyi tanterv ismét felülvizsgálatra szorult, és a korrigált helyi tanterv 2003. szeptember 1-jén az 1. és 5. évfolyamon bevezetésre került. Az alsó tagozaton ismét beindult a mindennapos testnevelés – a „Jó reggelt” program a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány támogatásával.Befejeződött a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének kiépítése. |
2004. | Az intézmény fennállásának 100. évfordulójára jubileumi programsorozatot állítottunk össze.A közoktatási törvény 2003. évi módosítása alapján az intézmény a pedagógiai program felülvizsgálja és minőségirányítási programot készít. |
